A Yahoo! az "információtechnológiai hidegháború" áldozata?
A Yahoo! felhasználói adatainak eltulajdonítására irányuló nagyszabású kalózkodás az olyan országok, mint Oroszország vagy Kína által viselt "kiberhidegháború" egyik újabb példája lehet, ám soha semmit sem fognak tudni bizonyítani - vélték az AFP francia hírügynökség által megkérdezett szakértők.
Valójában lehetetlen bizonyossággal azonosítani a korábban példa nélkül álló 500 millió felhasználó adatainak ellopása mögött állókat: egyes szakértők Moszkva kezét gyanítják a dologban, mások inkább arra hajlanak, hogy szervezett bűnözésben kell keresni az elkövetőket.
"A kibertámadásokat nagyon nehéz bárkinek is tulajdonítani, és eddig egyetlen állam sem vállalta magára ezek elkövetését.
A Yahoo! esetében azonban a támadás mérete arra enged következtetni, hogy ehhez sok pénzre, műszaki eszközre és egyeztetésre volt szükség, tehát mindenképpen egy állam követhette el" - vélte Julien Nocetti, a Francia Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (IFRI) kutatója.
"Miután Szíria miatt feszült a viszony Oroszország és az Egyesült Államok között, fel lehet állítani azt az elméletet, hogy Moszkva így próbálta tesztelni az amerikai kibervédelmi képességeket" - mondta a kutató.
"Nem hiszem, hogy a Yahoo! egy kormánynak tulajdonította volna a támadást anélkül, hogy konkrét információk álltak volna a rendelkezésére" - vélte Shanhank Joshi, a londoni székhelyű védelmi és biztonsági agytröszt, a RUSI kutatója.
Julien Nocetti szerint "ezek az információtechnológiai támadások a hidegháborúra emlékeztetnek, amikor a bombázógépek elröpültek az országok felett, azzal fenyegetőzve, hogy ledobják a bombáikat". "Ez azt jelzi, hogy meg tudunk fenyegetni egy másik államot. Az oroszok és az kínaiak az erőviszonyok, a katonai látásmód szempontjából közelítik meg a nemzetközi kapcsolatokat. Ez egyfajta mód a számukra, hogy erőt mutassanak"- mondta.
A Yahoo! pedig elsőrangú célpont.
"Ezek az adatok hihetetlenül értékesek, amilyenekre bármelyik titkosszolgálat szemet vethet. Egyes célpontok, mint a Yahoo! annyira nagyok, hogy egy ekkora kalózakció még konkrét célpont nélkül is értékkel bír" - magyarázta Shanshank Joshi.
"A Yahoo! kissé ugyan hanyatlóban van, de jelképes vállalat, a web úttörőinek egyike" - így Julien Nocetti.
"Két éve hajtanak végre ismételt támadásokat a nagy internetes cégek ellen. Kína, Oroszország vagy Észak-Korea neve többször is felmerült a Sony, a TV5 Monde francia televíziós csatorna, az amerikai Demokrata Párt és a nemzetközi doppingellenes hivatal elleni kibertámadások kapcsán, de valamennyi ország igyekszik fejleszteni erre irányuló kapacitását, az Egyesült Államok csakúgy, mint mások - emlékeztettek a szakértők.
Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter, demokrata párti elnökjelölt azzal vádolta meg tavaly Kínát, hogy nagyszabású adatlopást követett el amerikaiak sérelmére, a Mandiant amerikai cég pedig 2013-ban azt vetette Peking szemére, hogy hatalmas adatmennyiséget tulajdonított el 141 vállalattól.
Szöul azzal gyanúsítja Észak-Koreát, hogy hatezer hackert alkalmaz - középiskolás koruk óta - hogy támadja a dél-koreai szervezeteket, a bankoktól az atomreaktorig, és szerinte Phenjan áll a Sony cég ellen legutóbb elkövetett hackertámadás mögött is.
Más szakértők viszont nem gondolják, hogy egy kormány követett volna el támadást a Yahoo! ellen. "Bárki feltörhet egy olyan adatbázist, mint a Yahoo!-é, mert hagyományos kereskedelmi szervert használ" - figyelmeztetett Oleg Demidov, a moszkvai PIR Központ agytröszt tanácsadója.
"Semmilyen különleges képességre nincsen szükség. Ami ebben az esetben valószínűnek tűnik, az, hogy az adatbázist apránként törték fel, s ehhez idő kellett, akár évek"- vélte a tanácsadó.
"Gyakran tulajdonítják ezeket az eseteket a szokásos gyanúsítottaknak, Oroszországnak és Kínának. Ez lehet akár egy (DNS gyorsítótár-)mérgezés is" - vélte Francois-Bernard Huyghe, a Nemzetközi Kapcsolatok és Stratégiai Kutatások Intézete (IRIS) kutatási igazgatója.
"Adatlopás történhetett, ez már 2012-ben előfordult a Yahoo!-nál, akkor a kalózok eladták az adatokat".
Ugyanígy vélekedik Michael Bittan, a Deloitte cég munkatársa, aki szerint valószínűleg bűnözők keze volt a dologban. A kutató nem lát olyan érdeket, amely miatt egy kormány egy effajta adatbankra rátenné a kezét, inkább a szervezett bűnözés lehetett a tettes.
